|
|
|
... keresztbe font karral leült.
- Nos, most már talán elmesélhetné, szende szépségem, mit is keresett ebben a farkasordító
hidegben egy félig befagyott folyóban?
- Síeltem - felelte panaszosan a lány. A férfi szája széle kissé megrándult.
- Ó, valóban? - Hangja gúnyosan csengett. Raine dühbe gurult.
- Valóban! - Pár pillanatig hallgatott, aztán kitört belőle ... |
|
|
|
|
|
|
|
... kunyhóra. Raine lopva a férfit figyelte. - Megvan magának
valamelyik lemezem? - törte meg Devlin hirtelen a csendet, s fel-alá kezdett járkálni a parányi
helyiségben.
- Nincs-felelte Raine. -Csak olyan előadók lemezeire adok ki pénzt, akik valóban konyítanak az
énekléshez. Miért hallgatnám sarlatánok üvöltözését, ha olyanok is vannak, akiknek jó a hangjuk?... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lett, és a következő pillanatban mintha valaki az ajtón kaparászott
volna. Raine felkapta a fejét.
- Devlin? _ - Hm?
- Odakint... Mintha...
- Butaság, semmi sincs ott - felelte a férfi, és ajka a lány mellbimbójához ért. Raine halkan
felsóhajtott, aztán hirtelen újra kaparászást hallott az ajtó felől.
Egyszerre kijózanodott, és megpróbálta letolni a m... |
|
|
|
|
|
|
|
... kacsintott. - Tudtam, hogy végül felolvad az én
kis jéghercegnőm.
- Minden rendben, Devlin? - kérdezte Evelyn, és feléjük fordult.
- Igen, hogyne. Éppen az olvadásról beszélgetünk -felelte a férfi nagy lélekjelenlétről téve
tanúbizonyságot. A titkárnő elmosolyodott, és újra előrefordult.
Raine elvörösödött. Nem volt kétsége afelől, hogy Evelyn Smythe ponto... |
|
|
|
|
|
|
|
|
6. FEJEZET
Vastag tölgyhasábok pattogtak a nyitott kandallóban. Jacob Rettering pár perce igazgatta el őket a
piszkavassal.
Felesége mosolyogva hozzásimult. Patricia Blake. ugyanolyan vonzó volt pamutnadrágjában és
kézzel kötött norvégmintás pulóverében, mintha csillogd est... |
|
|
|
|
|
|
|
... Elveszett embernek látszott. -
Annyira kívánlak, hogy mindent megtennék azért, hogy megkaphassalak.
- Ugyan, Devlin Paige egyszerűen nincs ahhoz szokva, hogy ne kapja meg, amit akar-felelte Raine
keserűen. -Az egyáltalán nem számít, hogy én mit akarok.
Összeszedte a ruháit, felállt, és a fürdőszoba felé indult. Hirtelen túl bizalmasnak érezte, hogy a
férfi... |
|
|
|
|
|
|
|
... - Enyém a cobóly? - kérdezte
értetlenül a lány.
- Devlin tegnap reggel mutatta nekem - mondta Patricia. - Azt hittem, már az este odaadta magának.
- Csak rám terítette - felelte a lány, és megtörölte a kezét. - De nem mondta, hogy az enyém. Akkor
rögtön meg kell... - Nem fejezte be a mondatot, hanem gyorsan kisietett a konyhából.
Raine kihozta az öltözőszo... |
|
|
|
|
|
|
|
... Egyetlenegyszer sem mondtad.
- A fenébe! -A férfi már szinte kiabált. -Egész testemmel ezt fejeztem ki. Mi szükség lett volna
szavakra?
- Neked is szükséged volt arra, hogy halld - felelte majdnem ugyanolyan hangosan a lány.
Egymással szemben álltak, és villámló szemekkel méregették egymást, amíg rá nem döbbentek,
miket vágtak egymás fejéhez. Végül Devlin ... |
|
|
|
|
|